Tegnap végigfutott az agyamon, hogy annyira eseménydúsan tengetem a mindennapjaimat, hogy időm sincsen feldolgozni az eseményeket. Kitaláltam tegnap, hogy újra felveszem a bikram jógás fonalat, vettem is bérletet. Már 1,5 hete minden nap hatkor kelek és reggel tornázom - még az esetek nagy részében hulla fáradtan és álmosan zuhanok ágyba ergo még nem szoktam hozzá:) - járok hatha jógára. Jövő héttől lesz heti 2 alkalommal német órám, és még rajzra is járok. Persze ezek mind olyan élmények, amiket magam választottam, de valahogy azt érzem, picit túlvállalom magam megint. Pánikrohamok is jelentkezgetnek már a múlt hét folyamán észleltem őket, persze jobban kezelem őket, mint eddig bármikor. De jönnek és jeleznek, akarnak valamit. Utoljára akkor éltem ilyen sűrűn, amikor először rosszul lettem.
Átfuttattam magamon ezt az érzést, jól megrágtam, és arra jutottam, most sokkal nagyobb előnyben vagyok, mint az 5 évvel ezelőtti Énem. Felismerem a jeleket, még módomban áll behúzni a kéziféket. Most az én döntésem az, hogy így osztom be az időmet, mert ezek az események és szabadidős tevékenységek boldoggá tesznek. Teljes értékű életet élek, olyat és úgy ahogy szeretném, boldogan, ahogy januárban elhatároztam, és kitartok emellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése