Anyuék a hétvégére elutaztak, így felosztottuk hármunk között a kutyaszittelést. Volt már ilyen :) Hádészka, a kisöreg, 15 évesen is úgy tudott nekünk örülni. Le van fogyva, az igaz, már hallani is alig hall, és dülöngélve jár-kel. Olyan könnyű a teste, mintha már csak egy kis lélek lenne. El is neveztük "Büdösbogár Léleklufi"-nak.
De még mindig annyira szeretetreméltó, és ölelgetnivaló, mint mikor először a kezemben volt születése (2000.10.04) után pár nappal, Azt a fotót elő kell keressem....
Mindig a mi kis Hádészkánk marad :)
Mindig a mi kis Hádészkánk marad :)
Kövesd a Ne Ess Pánikba blogot a Facebookon is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése