2014. július 30., szerda

Tapasztalat - Pszichofitnesz

Rajzóra alatt beszélgettünk és az oktatónk (akihez jártam a képzőművészet-terápiára is) ajánlotta nekem Bagdy Emőke előadásait, hogy nekem biztos tetszene. Kifejezetten a Pszichofitneszt javasolta, mert az elmondásaim alapján hasonló dolgokra jöttem rá én is.

Jó érzés az, hogy kialakítottam egy életszemléletet, megismertem magam az elmúlt pár évben sokkal jobban, értem a bennem zajló folyamatok nagy részét (mert még vannak rejtett dolgok, az egész biztos) és hasonló eszközökkel tartom szinten és fejlesztem magam, mint az előadásban.

Valójában a Napi boldogság rovatom is egy Pszichofitnesz, hogy igenis, vegyük észre a jó dolgokat körülöttünk, mert van bőséggel. Csak mint emberek, hajlamosak vagyunk elkényelmesedni, és nem csak a testünk tud elpunnyadni, hanem a lelkünk is. Ha kiesik az edzésből, akkor ne csodálkozzunk, hogy szorongunk, stresszelünk és a tudatalattink pszichoszomatikus tünetekkel jelez kétségbeesetten, hogy hellóóóó lassítani kellene.

Az előadásban elhangzik, hogy a nevetés milyen fontos szereppel bír. Ha belegondolunk logikus. Általában, ha mosolygunk, azt azért tesszük, mert valaminek örülünk, tehát jó emlékek vannak ehhez a komplex izommozgáshoz csatolva. Ha rossz a kedvünk, de mosolyra húzzuk a szánkat, egy idő után meghozza a várt jókedvet, mert ez belénk van égetve.  Ezért is szeretem a L'art Pour L'artot, megtanítanak minket újra nevetni.

Mindenkinek ajánlom Bagdy Emőke előadásait.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése